breaking news:)

london

naná, hogy megszültem, már csak az a kérdés, hogy hova, meg mikor:). Amikor szülinapja alkalmával beszéltem édesapámmal, akkor ő mondta ki - valószínűleg nem ilyen szándékkal -, hogy soha az életben nem adódik még egy ilyen alkalom (ő ezt az elmúlt 3 hónapra értette, én meg egy laza átkötéssel a következő 1-re is:)). Gondoltam, hogy csinálok egy szavazást arról, hogy hova menjek, de a múltkori is olyan sikeres volt, hogy csak na:). Persze nagyjából már körvonalazódik: szíria (libanoni kitekintéssel). Albionban azért még körülnézek egy kicsit, csak jövő hét második felében indulok tovább.

egyébként az elmúlt napokban sem lógattam a lábam (mily meglepő:)). Londont folytattam, meg elnéztem oda is, ahol az óriások táncolnak:).

szóval londonban teritékre került a westmintster, itt koronázzák és temetik az angol uralkodókat. Nem lehet mindent megnézni, mert az idők során azért amortizálták rendesen a helyet. Viszont ami nagyon érdekes volt az az, hogy az anglikán istentisztelet - minden nap többször is - detto ugyan olyan, mint a katolikus. A szertatásrend is, még a papi ruhák is. Henrik nem sokat változtatott, csak magát tette meg az egyház fejének:). A buckingham palotát csak kívűlról lehet csodálni, a downing streetre se lehet bemenni. Viszont vannak lovasőrök is a gyalogosok mellett:).

és hát a múzeumok ugye. National gallery és british museum (mindkettő díjmentesen látogatható, ami nagy szó, mert itt minden nagyon drága. az usa és kanada az itteni árakhoz képest olcsó jánosok. itt egy metrójegy - mexikóban 55 forint volt ugye - 1300 forint, csak érzékeltetésképpen). A national gallery 1250-től a XIX. századig öleli föl a festészetet. A legcombosabb - egyben az egyik kedvencem is:) - a németalföldi szekció. Érdekes, az angol festészet bemutatsása elfért 2 teremben:). A british mueum meg... Most már értem, hogy a panthenon-on miért nem láttam frízeket/szobrokat. Minden itt van egy külön teremben. Úgyszintén halikarnoszossz díszei is itt díszelegnek. Asszíriában meg egyszerűen nem maradt szerintem semmi, mert komplett paloták domborműveit hozták londonba. Az angolok is megérik a pénzüket, amit lehetett, azt vittek. Érdekes volt látni a copani, palenque-i, rapa nui-i, szobrokat/domborműveket/moait (rapa nui-n direkt felhívta a figyelmet egy tábla, hogy az egyik szobor, aminek itt lenne a helye a british múzeumban van). Mindettől függetlenűl, nagyon szép minden, ami itt van. Kicsi a világ elv alapján itt a kora európai tárlóknál találkoztam egyik minisztériumi kollegámmal, Klotz Petivel:) (hmm, lehet, hogy most lebuktattam?:)).

és hogy hol táncolnak az óriások? Hát stonehenege-ben:). A latin nyelvű krónikák chorea gigantum-ként emlegették a helyet. Haffner úr - amikor beszéltünk róla, hogy odamegyek - csak annyit mondott: minek mész oda, hiszen csak kövek. Igaza volt:), viszont micsoda kövek:). Nekem speciál tetszenek az ilyen kövek. Biztos valami faragott kő volt a jelem az óviban:). Az viszont nem tetszik, hogy akkor kezdett el esni, amikor odaértünk, de erre való a kapucni. A közelben fekszik salisbury csodás kisvárosa. A katedrálisa a korai angol gótika remeke, és benne őrzik a magna charta 4 megmaradt példányának egyikét.

voltam még greenwichben, itt a parkban csillagászati megfigyelő állomás található (a tengerészeknek itt fejlesztették ki a pontos helymeghatározáshoz szükséges eszközöket. most már értem, miért az itteni idő az etalon) és a kew kertekben. Ez utóbbi valami szenzációs egy hely. Így télen csak az üvegházkat jártam körbe, de azok is bámulatosak. Van olyan, amelyben tíz égöv található, a másikban meg a világ legmagasabb zárttéri fája (16 méter), a harmadikban egy kis esőerdő - mintha nem lett volna elég belőle:).

holnapi kezdéssel (azaz mai) - a londoni lazítást követően - egy kis ámokfutást rendezek északon is, edinburghba repülök, majd körülnézek a környéken. Hétfőn meg áttolom magam dublinba két napra. Aztán a hétvégén irány kelet:)