hegyet látok:) (montevideo)

montevideo helyi idő szerint fél tíz

tegnap reggel végetért az utolsó éjszakám is rapa nui-n:(. Az egész nap a repülés jegyében telt, délelőtt föl a gépre, santiago de chileben átszállás, aztán montevideo (a repülőn a választható filmek között volt az egyik kedvencem is: az utolsó cserkész, az időből futotta:)). Az átrepűlt időzónákat is figyelembe véve este 11 volt mire földetértünk. A reptér eléggé távol esik montevideotól, ezért a busz majd 40 percet ment mire beért a város egyik főbb terére (már kezdtem azt hinni, hogy rossz buszra szálltam, nem lepődtem volna meg rajta:), - persze rajtam kívül a buszon senki nem beszélt magyarul/angolul -, de szerencsére nem:). Innen már viszonylag könnyen elvergődtem a szállásra. Volt vagy hajnali kettő helyi idő szerint, mire célbavettem az ágyat. Este is fülledt 24 fokos volt a levegő (rapa nuin legalább éjszaka hűvös volt), ezért csak nagyon nehezen ment az elalvás.

Chilében és itt is más a dugalj, mint észak-amerikában, vagy peruban/boliviában, ezért a fényképező szépen lemerűlt (szerencsére a húsvét-szigetet derekasan végig bírta), ezért ma nem tudtam fotókat készíteni. Ma viszont sikerűlt beszerezni egy adaptert - már tölt is -, tehát holnaptól ismét:).

A szállásom az óvárosban van, innen akár gyalog is könnyen el lehet érni mindent. Egész nap sétáltam. A városnak vagy egy Rambla (ez egyébként sugárútat jelent) nevű hosszúhosszú tengerparti sétánya, amelyen standok, horgászhelyek és szabadidőközpontok váltják egymást. A helyi városliget a Rodo park, ez abban hasonlít a budapestihez, hogy van egy kis kastély a mestreséges tó partján (a hasonlóság ennyi:)). A telekommunkáció tornyából szép a kilátás, az óváros hangulatos, míg a belváros inkább fővárosi/nagyvárosi.

A város peru és bolivia után európai benyomást kelt. Ebben segít az is, hogy a lakosok ősei mind európaiak (az indián őslakosokat kitartó munkával sikeresen az utolsó szálig kiírtották...), szóval olyan az egész, mintha dél-európában sétálna az ember. Itt már nem néznek meg annyira:). Azért megnéznek persze, mert hámlik az arcom meg a nyakam és per pillanat elég hülyén nézek ki:).

Nagyon sokan mászkálnak az utcán kis tökből kifaragott (holnap megpróbálok valakit lelesifotózni) mate készlettel. Ezt egy helyi cserje levelével szinűltig megtöltik és forró vízet adnak hozzá (ezt egy termoszból töltögetik). A felszereléshez jár még egy fém szívóka is (kb olyan, mintha pipaszár lenne). Egész nap ezt szopogatják. Ezzel az egyik kezüket teljesen le is foglalják.

holnap busszal colonia de sacramentoba megyek, majd onnan komppal buenos airesbe.