:)

moticello utah, este 11 körül

remélem Oli megbocsát, hogy most kicsit bővebben fogok irni:)

az történt, hogy vettem egy laptopot, hogy rá tudjam menteni a képeket mert vettem egy fényképezőt is,  bizony (idáig az volt a baja egy-két itt meg nem nevezettnek, hogy nincsenek képek, most az lesz, hogy milyen gyatrák; nincs meg a fehét egyensúly, fakók a szinek, kiégeti a képet a nap, meg ilyenek). A fényképezőt a kocsiban hagytam, a képekre még várni kell, türelem:)

naszóval van gép, angol billentyűzettel, de magyarra állitva (a nullát és a hosszú i-t még keresem, hogy hol lehetnek). Péntek este megirtam a bejegyzést, de éjfél után akartam elkülden. Kiderűlt, hogy a wifi kódom, csak csütörtök estig élt. Kértem egy újat, de ismét be kellett lépnem. Az automatikusan mentett változatot akartam előcsalni a gépből, de helyette közzétett egy szűz bejegyzést. Fáradt voltam újrairni, ezért reggel ismét tettem egy kisérletet arra, hogy kibányásszam, de nem jött össze. Azt követő este meg nem volt net, meg időm se.

tehát pénteken a vásárlás mellett/közben mászkátam még egyet NY-ban. Megnéztem a Guggenheim múzeumot. Minden ami nem tetszett a Metroplitanben, itt pont forditva volt. Az épület egy függőleges spirál, tehát a látogató egy vonal mentén fölfelé haladva nézheti meg a tárlatokat. XIX. század vége, XX. eleje festészetét mutatja be, igy nincs összevisszaság koherens, egymásra épül minden rész. És pénteken elintéztem a tovább utazást is, Las Vegasba vettem repcsi jegyet másnapra (eredetileg nem ide akartam menni, de a jegyár döntött. hihetetlen, de a 37OO km-es út repülővel olcsobb, mint az Ottawa Toronto, és lényegesen olcsóbb, mint a Boston Washington vonat).

tehát másnap repülés (7 órás út), és újabb 3 órával vagyok messzebb Magyarországtól. Ahogy kitettem a lában a repülöből rögtön már a reptéren játékgépek tömkelege fogadott. Elég emberi időben érkeztem, irány a belváros. Persze szállásom nem volt, de a reptéren közölték, hogy van egy ingyenesen hivható telefonszám, ahol 24 órában segitenek. Hivom, megadom a paramétereket, hogy mit keresek és kiderűl, hogy a szállás ára nem is olyan vészes, hisszen igyis-ugyis ott hagyod a pénzed, ezért a kaszinok, a szállodai szobát viszonylag kedvező árban adják, hogy oda csalogassanak. Igy kötöttem ki a Sahara-ban (minden nagy kaszinónak valami háttér meséje van, Velence, Párizs, Kincses Sziget), egy rohadt nagy kaszinó 25 emeletes szállodával és a Las Vegas boulvardon van, ez ugye a város ütőere, a Strip. Magyar hangot csak a Niagaránál hallotam, meg Washingtonban, na itt tömegével voltak:). Meg ugye szombat este vol, plusz és Helloween. Mintha egy farsang kellős közepe csöppentem volna. Jelentem Elvis igenis él, vagy nyolcszor találkoztam vele:). A kedvencem egy fjú pár egy kis 3 éves forma köjökkel voltak, papa madárijesztő, mama bádogember, a csemete egy kis aranyos oroszlán. A hangulat frenetikus, ahány kaszinóban körül néztem, nyerni nem nyert senki persze, csak a bank. Hajnali 3-kor kerültem ágyba (ez NY-i idő szerint 6).

Ma reggel kocsibérlés és irány a Grand Canyon. A sebváltó automata, tiz percig szenvedtem, hogy elinduljon (erősen kell nyomni a féket), de sikerűlt. Térkép persze nincs, csak GPS (még sose használtam, de beütöm a koordinátkat). Valahová dél Utahba vitt a szerencsétlen, párszáz mérfölddel északra. Szereztem papiralapu térképet és újraterveztem az utat. A vicc az egészben az, hogy a GPS neve magyar forditásban: sose tévedsz el:). Na nem baj, innen már nincs is messze Mase Verde (a Szikla palota), ezt úgyis meg akartam nézni, ezért jól jöttem ki a dologból. Az út egyébként csodálatos volt, sivataggal kezdődött, hósipkás csúcsok (majd 3OOO méter magasan is mentem), majd kanyonok következtek. Álandoan a tájat bámultam fél szemmel (forgalom szinte semmi), ez az igazi Amerika, végtelen semmi. Ja, és közben visszajöttem egy időzónát is. A vezetés vicces, mert a kileméteróra persze mérföldet mutat, ja csak 8O-al megyek (136 km/óra), huzzunk bele, akkor. Aztán rájövök, hogy mi a helyzet, fék.

A továbbiakat kivételesen előre megterveztem, tehát szerdán repülök San Diegoba, es ott még szállásom is van. A holnap és a holnapután méróg nyitottak.